Ez tükröződik szervezetünk anyagcseréjének ritmusában is, hiszen az hűenköveti az évszakok váltakozását. Tavasszal az anyagcsere élénkül, nyáron pedig magas fordulatszámon dolgozik. Ősszel lassulni kezd, majd télen a raktározás kerül előtérbe. Ezzel függ össze az a megfigyelés is, hogy a hidegebb időszakokban laktató ételeket kívánunk inkább, a melegebb időszakokban pedig szívesebben nyúlunk a könnyű táplálékok után.

Az összefüggés minden bizonnyal evolúciós hagyaték, hiszen a szervezet az idők folyamán megtanulta, hogya táplálékbőséget a tavasz hozza magával, ősszel fel kell készülni a téli időszak ínségére, amikor a szervezet a lassabb anyagcsere közreműködésével tartalékolja energiáit.

A 24 órás napi ritmus a legtöbb élőlényben alapvető élettani folyamatokat hangol össze. A belső óra olyan rendszer, amely a környezet változásait előre bocsátva segít alkalmazkodni a nap megfelelő szakához.

A mindennapok körülményei sokszor nagyban befolyásolják szervezetünk egészséges bioritmusát. A különféle környezeti hatásokenyhébb esetben csak módosítják természetes ritmusunkat, súlyosabb esetben komoly hatással lehetnek az egészségre, és összefüggésbe hozhatók az elhízással, cukorbetegséggel, álmatlansággal, depresszióval, koszorúér-betegséggel és rákbetegségekkel.

A cirkadián ritmus nem más, mint az évezredeken át szabályos, 24 órás periódusban érvényesülő hatások rögzülése sejtszinten. A sejtműködések napszakos ritmusának irányítását a hipotalamuszban lévő idegsejtek végzik. Ennek fő kiváltó tényezője a szembe jutó fény mennyisége, amelyet a nappalok és az éjszakák váltakozása, azaz a Föld tengely körüli forgása szabályoz.

A reggeli fény a becsukott szemen keresztül bejut az agyba, és ott a tobozmirigy melatonin termelését csökkenti, az esti sötétségben pedig ugyanezt stimulálja. A melatonin szintje nappal alacsony, éjszaka növekszik, és szintjétől függően változik az anyagcsere és egyéb élettani ritmusok, mint például a testhőmérséklet vagy a reprodukciós folyamatok.

Testünkben folyamatosan kémiai reakciók és biokémiai folyamatok zajlanak: a szervezetünkbe bekerülő anyagok lebomlanak, újabb anyagokká változnak, beépülnek vagy energiát termelnek, vagyis anyagcserénk működik.

Az anyagcsere-folyamatokat szervezetünk szabályozza , alkalmazkodva a mindenkori változásokhoz. Anyagcserénk csak úgy lehet egyensúlyban, ha az építő és a lebontó folyamatok megfelelő arányban működnek. Az építő folyamatokhoz, azaz a környezetből felvett anyagok sejtekbe épüléséhez általában energiára van szükség, a lebontó folyamatok során pedig energia termelődik.

Mindez nem csak kilókról és kalóriákról szól: az anyagcsere nélkülözhetetlen folyamat az életfunkciók fenntartásához és zavartalan működéséhez. Ebbe a gondolkodás, a mozgás, a légzés, a keringés stb. éppúgy beletartozik, mint például az enzimek, a hormonok és a vér képzése, a sejtek lebontása és újraképzése vagy az állandó testhőmérséklet fenntartása.

Egy átlagos felnőttnél reggel 6 óra körül kezd a vér melatonin szintje csökkenni. Ez kihat a vérnyomás és a testhőmérséklet emelkedésére, és gyorsul a szívritmus. Ekkor a vegetatív idegrendszer aktivitásra hangolja át a szervezet működését. Dél körül kapcsolódik be a legtöbb vörösvértest a keringésbe, ezért ekkor a legjobb a szervezet oxigénellátása.

Délután a szervezet csúcsjáraton van. Ekkor éri el a testhőmérséklet, a vérnyomás és a pulzus a legmagasabb szintet. Ilyenkor a legnagyobb az izomerő és leggyorsabbak a reflexek. 18 óra után lassulni kezdenek a fiziológiás folyamatok. Az elálmosodás előtt kb. két órával adja ki a hipotalamusz az utasítást a melatonin szint növelésére. Hajnali két órakor a fizikai és a pszichikai teljesítőképesség a mélypontra kerül. Reggel 6 órakor kezdődik minden elölről.

Vannak korán kelő „pacsirták” és a későn elálmosodó „baglyok”, de az ő szervezetük is követi a napi 24 órás ritmust, csak egy kissé eltolódva. Az esti-reggeli típusba tartozást egyrészt a gének határozzák meg, másrészt pedig környezeti hatások.

Büntetlenül nem lehet ettől a ritmustól eltérni. Az emberek nem tudnak tökéletesen alkalmazkodni a felborított napirendhez. A statisztikai kimutatások szerint a ritmus szabályait hosszú távon megszegők fogékonyabbak a betegségekre és az idegi kimerülésre.

Ilyenkor a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség és memorizáló képesség,toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel. Ennek igen nagy jelentősége van például a váltott műszakban dolgozók esetében. Az éjszaka dolgozók pszichikailag kevésbé terhelhetők, teljesítményük nem éri el a nappal tevékenykedőkét.

Az időzónákon való gyors átutazásból eredő alkalmazkodási problémáknak nagy jelentőségük van pl. a pilóták, a katonák, sportolók vagy diplomaták esetében. A nyugati vagy keleti irányú utazáskor 2 óránkénti eltolódáshoz kb. egy-egy nap alkalmazkodási idő szükséges. 8-12 órás eltolódás esetén azonban már a normális alvásritmus csak 3-9 nap után áll vissza, illetve áll át az új időviszonyoknak megfelelően. A cirkadián ritmus és az anyagcsere-folyamatok működése mellett érdemes tisztában lennünk napi kalória- és tápanyagbevitelünkkel is. A Nestlé termékek csomagolásán található Irányadó Napi Beviteli Érték (INBÉ) segítséget nyújt ehhez.