Tudjuk jól, hogy a kisgyerek olyan, mint a motolla, ami csak izeg-mozog, sosem fárad el. Ez nagyon fontos tulajdonság, hiszen minél több mozdulatot végez a gyermek, annál több mozgásban lesz járatos és ügyes. Így tanulunk meg ülni, járni, szaladni, ugrani, dobni.

Felvetődik a kérdés, vajon szükség van-e ebben az életszakaszban egyáltalán a sportra, az edzés jellegű mozgásra, hiszen a gyerek úgyis folyamatosan szaladgál, játszik, tehát mintegy edzésben van.

Napjainkban egyre inkább szükséges a gyermekkori testmozgás, testedzés, hiszen a TV, a számítógép a székhez láncolja a gyerekeket, akár saját belső mozgásigényükkel szemben is.

Bátran válasszunk sportot a gyerekeknek, de legyünk vele tisztában, milyen mozgásforma a legalkalmasabb számukra, és főleg mikor!

A rendszeres, edzésjellegű sportolás 5-7 éves korban kezdhető el. Addig a játék, a természetben való mozgás igényének kialakítása szükséges.

A gyerekek közismert "bátorság", mozgásokkal szembeni kevés félelme a bonyolultabb, összetettebb mozgásokra való megtaníthatóságukat növelik. Ezért a torna, a ritmikus gimnasztika, a küzdősportok és a labdajátékok elég korán elkezdhetők.

A kis testtömeg, a rugalmas szövetek a sérülések kockázatát csökkentik, így a nehéz feladatokat is könnyen megtanulják az apróságok. Az a mozdulat (pl.: szaltó), amit egy húszéves már nem mer megcsinálni a veszélyessége miatt, az egy gyerek számára jó játéknak tűnik. Ha sérülés mégis kialakul, a gyermekre jellemző gyors regeneráció miatt hamar meggyógyul.

A kis testsúly a segítségadást is könnyebbé teszi a sportszakember, az edző számára, így könnyen oktathatók ebben a korban.

A gyermekek csontozata, ízületi rendszere fejletlen, így a nagy terhelésekkel járó mozgások kerülendők (pl.: erősítés, súlyzózás). Kiválóan fejleszthető azonban a szív- és keringési rendszer, valamint a légzés. E két tulajdonság figyelembevételével a vízi sportok kaphatnak elsőbbséget (pl.: úszás, vízilabda). A vízben "csökkentett gravitációs térben" sportolhatnak, jelentősen mérsékelve az ízületekre ható erőket.

A gyerekek monotóniatűrése rossznak mondható, tehát csak érdekes, játékos, változatos edzések lehetnek hatékonyak és vonzóak a számukra. A sok-sok ismétlődésen alapuló, unalmas programokra nehezen rávehetők.

10-12 éves korban kezdhetők el, a nagyobb erőt igénylő sportágak specializált edzései. (pl.: kajakozás)

A nemi hormonális hatások beindulása az izomzat fejleszthetőségét megalapozzák, így 13-14 éves kortól az izmok maximális ereje, tömege is jól fejleszthető. Az óvatosságra azonban még ekkor is fel kell hívni a figyelmet, hiszen a csontozat ekkor még nincs ereje teljében.

Az egészséges életmódra nevelés szempontjából a legfontosabb feladatunk az, hogy a gyerekekben kialakítsuk a mozgás szeretetének élményét. Ezt csak akkor érhetjük el, ha a fiatal jó kondicionális állapotban van. Az elhízott, gyenge gyermeknek nem esik jól a mozgás, ezért kerülni fogják azt, tovább rontva a helyzetet, és elindítva egy ördögi kört. Az ügyetlen, kövér gyerek kudarcai a tornaórákon csak megutáltatják velük a mozgást, visszahúzódóak és egyúttal még inkább elhízottak lesznek.

Az aktív életmódhoz már gyermekkorban is fontos a mikrotápanyagok megfelelő bevitele. A Trendfigyelőben elolvashatja, hogyan segítik a Nestlé vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított termékeki a mikrotápanyagok megfelelő bevitelét.