Az ébredező természettel összhangban testünket-lelkünket is átjárja tavasszal a megújulás igénye, és a megszokott, „téli ízvilág” után gyakran új zamatokra, friss zöldségekre vágyunk. A piacokon, boltokban ehhez kedvünkre válogathatunk a hétről-hétre bővülő kínálatból. Ismerjük meg közelebbről vitaminokban gazdag idényzöldségeinket!

A zöldségfélék fontos rostforrásaink, és színes palettáját kínálják a szervezetünk számára nélkülözhetetlen tápanyagoknak, védő hatású összetevőknek. Törekedjünk arra, hogy naponta legalább három alkalommal együnk különböző zöldségféléket, és ezen belül is elsősorban a nagyobb vitamintartalmú, saját idényükben termesztetteket!

A növényi nyersanyagokat lehetőség szerint fogyasszuk frissen, nyersen. A tisztításánál mellőzzük a vízben áztatást. A zöldségek felaprítását közvetlenül az ételkészítés előtt javasolt elkezdeni, hogy ezzel is mérsékeljük a vitaminveszteséget.

Minél rövidebb hőhatás éri a zöldségféléket, annál inkább megtartják tápanyagtartalmukat, ízüket, állagukat, ezért ételkészítésnél részesítsük előnyben a kímélő konyhatechnológiát, mint pl. a gőzben főzést, párolást. A zöldségek főzővizét – melybe jelentős mennyiségű ásványi anyag oldódott ki – használjuk fel levesek, mártások, főzelékek készítéséhez.

Az egyik legkorábban kapható zöldségünk a paraj. Jó forrása a vérképzéshez szükséges, magzatvédő hatású folátnak, valamint az immunrendszert támogató C- és E-vitaminnak. Magas a karotinoid-és a klorofill-tartalma. Karotinoidokból szervezetünk A-vitamint tud előállítani, mely a látáshoz és a bőr épségének megőrzéséhez szükséges, míg a klorofill a sejtek regenerációs képességét képes növelni.

Emellett a spenót jelentős mennyiségben tartalmaz a véralvadáshoz fontos K-vitamint is. Ásványi anyagok közül a számos enzim működését aktiváló, az idegek és izmok működésében szerepet játszó magnéziumban bővelkedik, valamint káliumban, mely a megfelelő szívműködéshez elengedhetetlen. Nagy oxálsav-tartalma miatt a paraj nagyobb mennyiségű bevitele vesekőképződésre való hajlam esetén nem ajánlott.

A spenót sokféleképpen felhasználható. Nem kell lemondanunk értékes tápanyagairól, ha hagyományos mártásként nem kedveljük. Kóstoljuk meg paradicsomos-póréhagymás parajsalátának elkészítve, grillezett fokhagymás hal- vagy csirkemell szeletek tetejére halmozva, sajtos tésztaételekhez stb.

A Magyarországon kapható levélzöldségek között közkedvelt a fejes saláta. Meghatározó összetevői a már a spenótnál is említett C-, E-, K-vitamin, karotinoidok, klorofill, valamint a magnézium és kálium. Ezen kívül számottevő mennyiségben tartalmaz niacint, mely enzimek építőköveként ismert, valamint biotint, mely a bőr vízmegtartó-képességét javító vitamin.

A roppanós, piros hónapos retek szintén egyike a hazánkban kedvelt, első tavaszi zöldségféléknek. Elsősorban C-vitamin forrásként jelentős, de ásványi anyagokban (pl. magnéziumban, káliumban) is bővelkedik. Élelmirost-tartalmának köszönhetően kisebb mennyiségben való rendszeres fogyasztása elősegítheti a megfelelő bélműködést, túlzott bevitele azonban panaszokat okozhat.

A különböző retekgyökerekben - főképp a fekete retekben - fellelhető hatóanyagoknak (kéntartalmú illóolajoknak, mustárolaj-glikozidoknak) tulajdonítható, hogy a retket a népi gyógyászatban a légúti betegségek kezelésére, valamint az epe- és gyomornedvek elválasztásának elősegítésére alkalmazták. A retekféléket hazánkban általában nyersen, szendvicsekhez vagy saláták összetevőjeként fogyasztjuk.

A zöldhagyma (másképpen újhagyma) C-vitamin-tartalmával tűnik ki a hagymafélék közül, de többek között az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges B1-és B6-vitamin is megtalálható benne. Egyik összetevője a hagymafélékre jellemző - nagyobb mennyiségben a vöröshagymában megtalálható - kéntartalmú allicin, melyből szeleteléskor, aprításkor könnyezést előidéző vegyületek keletkeznek.

A hagymafélék baktériumellenes hatását kutatások támasztják alá. Emellett ismeretes, hogy huzamosabb időn át való fogyasztásuk segíthet szabályozni a vérkoleszterin-szintet, csökkentheti a vérrögképződés kialakulásának esélyét, valamint a légutakra is kedvező befolyással lehet. Az újhagyma felhasználható frissen, salátákban, köretekben, valamint ízesítőként.

A hazánkban korábban nyúlárnyéknak is nevezett spárga (vagy csirág) kiemelkedő mennyiségű folátot és E-vitamint tartalmaz, emellett jó forrása a szelénnek és a niacinnak. A szelén és az E-vitamin fontos támogatói a szervezet immunrendszerének, együtt kifejezettebb a védőhatásuk. Érdekesség, hogy a fehérjéink felépítéséhez szükséges egyik aminosavat, az aszparagint spárgából mutatták ki először.

Spárgából készíthetünk krémlevest, párolt köretet, rakott ételt stb. A zsenge zöldspárga nyersen is nagyon ízletes, fogyasztható salátaként, vagy pl. fokhagymás-joghurtos sajtkrémbe mártogatva előételnek.

Ha jó recepteket keresel zöldségekkel, akkor látogass ide!

A Nestlé vallja, hogy a minőségi élelmiszer az egészség és a jó közérzet forrása. A 60/40+ koncepciónak köszönhetően a Nestlé termékei megbízhatóak, korszerűek és finomak.