Bár kávézási szokásaink némiképp módosultak azóta - például a „kávéházba járás” szokása ma megint legalább olyannépszerűségnek örvend, mint a 19. század elején -, a kávé iránti elkötelezettségünk évszázadok óta töretlen.

Magyarra „hangolt” ízvilág

Bár a kávécserjének közel 80 fajtája ismert, széles körben csupán két fajtáját, a Coffea Arabica-t és aCoffea Robusta-t termesztik. A jobb minőségű és nagyobb mennyiségben művelt arabica a környezeti hatásokra igen érzékeny, főként Közép- és Dél-Amerikában termesztik. A robusta, bár minősége gyengébb és íze karcosabb az arabicáénál, a környezeti hatásokra kevésbé érzékeny. Fő termőterületei Nyugat-Afrikában és Indonéziában találhatók.

Az arabica és a robusta típusú kávékat egyértelműen meg lehet különböztetni egymástól aromájuk alapján. Az arabica a két kávé közül az enyhébb, aromásabb és savasabb. Ízét kellemesen savasnak érezzük. A robusta kávé erősebb ízű, kesernyésebb. Természetesen a pörkölés is alapvető szerepet játszik a megfelelő aroma kialakításában.

Napjainkra több mint ezer erősen illékony összetevőt mutattak ki a kávéból. Ezek a pörkölés során zajlókémiai reakciók eredményeképpen keletkeznek. Érdekes, hogy a legnagyobb mennyiségben jelenlévő komponenseknekkülön-külön egyáltalán nincsen a frissen pörkölt kávéra emlékeztető illatuk. Csak együtt keltik a kávé aromájának érzetét.

A kávé hatása a szervezetünkre igen változó lehet. Ennek oka az, hogy a fekete ital legismertebb összetevőjének, a koffeinnek a felszívódási sebessége egyénenként eltérő. A hatóanyag átlagos felezési ideje (az az idő, amennyi alatt a szervezet az egységnyi idő alatt elfogyasztott koffeinmennyiség felétől megszabadul) nagyjából 3 óra. Ezt az időtartamot számos tényező befolyásolja. Míg a terhesség akár 100%-kal is megnövelheti az átlagos felezési időt, a dohányzás meggyorsíthatja a vegyület kiválasztását. A fogamzásgátló szerek és az alkohol is növelik a koffeinlebontás idejét. A nekünk megfelelő kávémennyiség meghatározásához tehát figyeljük szervezetünk reakcióit. A Magyarországon elfogadott általános irányelv napi 2-3 csésze; ekkora mennyiség jótékony hatású lehet az egészségi állapotra. Nemzetközi kutatási eredmények viszont felvetik az ennél nagyobb, napi 3-5 csészényi kávé elfogyasztásának táplálkozási előnyeit.

A magyar ízlés elsősorban a pörköltebb, erősen robustás ízű kávét részesíti előnyben, és ezzelmarkánsan elkülönül a környezetünkben élő nemzetek ízlésétől. Érdekesség, hogy például aBaltikumban és Lengyelországban a még erősebben pörkölt, még inkább keserű kávét szeretik, az oroszok pedig édesen, sok cukorral elkészítve isszák a feketét.

Tejjel vagy cukorral? Variációk kávéra

Hazánkban a felnőttek kb. 70%-a kávézik legalább hetente egyszer. A kávé szeretetének legalább két jó oka van: az ital finom íze és élénkítő hatása. Az, hogy ki milyen formában fogyasztja a kávét, függ az egyéni ízléstől, az elérhető típusoktól, valamint a társadalmi-kulturális szokásoktól.

Presszókávéból számos különböző kávéféleség készíthető, például cappuccino (egyharmad rész presszókávé, egyharmad rész gőzölt tej és egyharmad rész tejhab), a latte macchiato (egyharmad rész presszókávé és kétharmad rész tejhab), valamint a ristretto vagy corto amely egy nagyon erős presszókávé, melyet kevés vízzel készítenek el.

Fogyaszthatjuk, például filteres kávéként, presszókávéként vagy tejeskávéként elkészítve. Mindenki megtalálhatja az ízlésének megfelelő kávét. Bár Magyarországon a legnépszerűbb az eszpresszó, hiszen átlagosan tízből hét kávéfogyasztó ezt részesíti előnyben, igen kedveltek az ízesített (pl. vanília, mogyoró, karamell ízű) kávék és a cappuccino is.

A hazai kávéfogyasztási szokásokat kutatva még az is kiderült, hogy minél rövidebb ideje iszik valaki kávét, annál több tejet tesz a feketéjébe. Úgy tűnik, az ötödik év a vízválasztó: azok között, akik ennél rövidebb ideje feketéznek, minden harmadik ember tejjel issza a kávéját.

A Nescafé Terv keretében a Nestlé 220 millió ellenálló kávécserjéhez juttatja a termesztőket. Részletek a Hírekben!