Táplálék az agynak

Az agy több százmilliárd idegsejtből áll, amelyeket az ún. gliasejtek veszik körül. Ezen sejtek legfőbb szerepe, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot, energiát szolgáltassanak az idegsejtek számára. Az ehhez szükséges tápanyagot pedig a vérünkben keringő cukor, a glükóz jelenti az agy számára.

Talán éppen ezért a cukorfogyasztás (pl. egy-egy szem szőlőcukor elszopogatása) javítja a felnőttek kognitív funkcióit. Ez a hatás gyors, de csak rövid ideig (15-60 percig) tart. A kognitív funkciók közé tartozik többek között a tanulás és a memória.

Az agyunk működése során nagyon sok energiát használ fel. Ilyenformán nem okozhat meglepetést az a tény, hogy maga is szerepet játszik a szervezet anyagcsere- és energiaellátási folyamatainak szabályozásában.

Egy felnőtt agya naponta kb. 110-140 gramm szőlőcukrot „fogyaszt el” egy átlagos napon.

A legújabb kutatási eredmények szerint az agynak van egy olyan szabályozó hatása is, amely nemcsak azért felel, hogy az energiát szétossza a különböző szerveink, pl. a zsírszövet, az izom, a szív, a máj felé, hanem például annak eldöntésében is szerepe van, hogy mit és mikor együnk, és mikor hagyjuk abba.

Mi történik koplaláskor?

Az agy fokozott anyagcserével működik. Most már azt is tudjuk, hogy „normális” körülmények között az elsődleges energiaforrása a szőlőcukor (glükóz). „Vészhelyzetben”, vagyis megfelelő mennyiségű glükóz hiányában (pl. szénhidrátokban túlságosan szegény fogyókúrás étrend fogyasztása esetén) azonban az agy aminosavakat (fehérje építőköveket) is képes energiaként hasznosítani, de csak nagyon korlátozott mértékben.

Az agy a zsírsavakat közvetlen módon nem tudja energiaként hasznosítani. Mindemellett képes a zsírsavakból származó ketontesteket is felhasználni, főként éhezés során. A ketontestek fontos energiaforrást jelentenek éhezéskor (például koplalással járó fogyókúra során) mind az agy, mind pedig az idegsejtek számára.

A csoki mítosz

Az édes íz előnyben részesítése velünk született sajátosság, mely egész életünkön át megmarad. Az édesség és a zsír serkenti a szervezetben az endorfinok felszabadulását, amelyek a „boldogsághormonként” is ismert, a szervezet által termelt fájdalomcsillapító, örömérzetet keltő hatású vegyületek. Sokan úgy gondolják, hogy a cukornak és a zsírnak ez a velünk született előnyben részesítése jobb magyarázattal szolgál a csokoládé iránti szenvedélyünkre, mint valamely különálló növényi alkotóelem jelenléte a kakaóban.

Jó hírek a kávéról

Egészen napjainkig úgy gondolták, hogy a koffein legfőbb hatása az, hogy az adenozin molekula (amely egy alvást indukáló molekula) kötődési helyéért verseng, és ennek következményeként tart ébren. Egy 10 évig tartó vizsgálat nemrégiben a European Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban közölt eredményei arra mutatnak rá, hogy a kávénak jóval sokrétűbb hatása van annál, mint hogy ébren tart.

Valójában csökkenti a kognitív funkciók hanyatlását is. Ehhez (az említett vizsgálat tapasztalatai szerint legalábbis) napi három csésze kávé elfogyasztása elegendő volt. A koffein a feltételezések szerint fokozza bizonyos idegsejtek működését, amelyek védelmet nyújtanak a neurotoxicitással szemben.

Mivel nagyon sok idős ember szenved a kognitív funkciók csökkenésétől, ezek az eredmények olyan újabb felfedezésekre vezethetik a kutatókat, amelyek népegészségügyi szempontból jelentős eredményeket hozhatnak.

Értékes szőlőcukorhoz számos forrásból hozzájuthat a szervezetünk, ilyenek például a gyümölcsök, valamint a gyümölcs- és zöldséglevek. Sportolás vagy egy-egy vizsga előtt agyserkentésre bátran választhatunk ezek közül is.

Optimális szellemi teljesítőképességünk eléréséhez, megtartásához tehát többek között jó minőségű szénhidrátokban (pl. teljes értékű gabonafélék, főzelékek, gyümölcsök) gazdag étrendre van szükség. Ezt koronázhatjuk meg egy-egy csésze agyserkentő kávé vagy kakaó, illetve 1-1 szelet csoki elfogyasztásával.