Az epernek számos jótékony élettani hatása van. C-vitamin tartalma köztudottan igen magas. Így a sejtek regenerálódását segíti. Rendszeres fogyasztása pedig az ér- és immunrendszert erősíti.
A gyümölcs gyulladáscsökkentő hatású is, hiszen a benne lévő fenolok gátolják bizonyos enzimek működését, de az elhízással járó érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, valamint székrekedés ellen is hatásos.
Magas a rost-, a víz- és az ásványianyag-tartalma, amelyek révén optimalizálja az étvágyat, és vértisztító hatást fejt ki. Tisztítja az emésztőrendszert, C-vitamin tartalmánál fogva serkenti a májműködést.
Jelentős az A-, B1-, B2-, B6-vitamin tartalma is, de bővelkedik más alapvető fontosságú összetevőkben is, például a sejtanyagcsere folyamatokhoz elengedhetetlen folsavban, valamint az új bőrsejtek képződését elősegítő és a test energiaháztartását szabályozó niacinban.
Az ásványi anyagok és nyomelemek közül foszfor-, kalcium-, nátrium- és kobalttartalma is kiemelkedő. Színes karotinoidjai és flavonoidjai gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásúak, de kimutatatták, hogy az eper rendszeres fogyasztásával csökkenthető a vér húgysavszintje, így csökkenthető a szervezet savassága. Az eper hatékony az ízületi betegségek megelőzésében, karbantartásában is.
Belső tisztító hatásai természetesen külsőleg is megmutatkoznak, így bőrünk szépségét is fokozhatjuk eperkúrával: B5- és B6-vitamin-, illetve magnéziumtartalmának köszönhetően a bőr felfrissül, sejtvédő hatása révén pedig véd a káros ultraibolya-sugárzástól - ez nyáron különösen jól jön.
A cseresznye piros héja és húsa antociánban gazdag, tehát szintén kiváló sejtvédő. A cseresznye kitűnő forrása a bioflavonoidoknak, amelyek semlegesíti a sejtkárosító szabad gyököket. A cseresznye a kötőszövetet károsító enzimeket lebontja, így azok nem sérülnek.
Helyreállítja a szervezetünk sav-bázis egyensúlyát. Mindezek mellett tisztít, méregtelenít, és vízhajtó hatása van. Makacs székrekedés esetén is jótékony hatású lehet, de maga a cseresznye szára is nyálkaoldó, vizelethajtó hatású.
Erősíti a szívműködést, így segít a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében és kezelésében. Ismert antibakteriális, májvédő és gyulladáscsökkentő hatása is. Bár a cseresznyét nem vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt szoktuk leggyakrabban emlegetni, ne feledkezzünk meg ezekről sem: megtalálható benne az A-, B- és C-vitamin, valamint a kálium, kalcium és a foszfor is.
A cseresznye fogyasztása az anyagcsere-folyamatokra is kedvezően hat, továbbá segíti az ízületekben gyakran lerakódó húgykősav kiürülését. Kifejezetten ajánlható, ha csökken a teljesítményünk, vagy szívpanaszaink vannak.
A gyümölcsök magja értékes olajokat tartalmaz, mely többek között a bőr és az idegrendszer számára is fontosak lehetnek. Ha süteményt sütünk, a cseresznyék eltávolított magját akár ki is száríthatjuk és télen fel is törhetjük, így közel azonos ásványi anyag összetételt fogunk kapni, mint a gyümölccsel.
A ribizli lúgosít, szintén oldja a húgykősav sóit, ezért ajánlott a reuma, a köszvény valamint a fáradtságérzet leküzdésében. Óvja a sejteket a káros folyamatoktól. Vas-, mangán- és réztartalmának köszönhetően fogyasztásakor növekszik a vörösvértestek és a hemoglobin mennyisége, ezért a gyermekek és nők vashiányos vérszegénységének kiváló természetes gyógyszere. B-vitamin tartalma idegvédő hatású.
Mind a fekete, mind pedig a fehér és piros ribizli gazdag sejtvédő, sejtregeneráló anyagokban. A fenolos vegyületek, flavonoidok és a nagy mennyiségű C-vitamin egyaránt felelős a kiemelkedően erős szabadgyök-fogó hatásért. Mindezek alapján joggal feltételezhető, hogy a ribizli rendszeres fogyasztása elengedhetetlenül fontos a rosszindulatú betegségek, valamint az érrendszeri betegségek megelőzése érdekében.
Ha a ribizli levét esetleg kipréseljük és szörpöt készítünk belőle, a visszamaradt héj és magokat semmiképp se dobjuk el. Emésztőrendszerünknek felüdülés lesz, ha akár egy evőkanálnyit is megeszünk belőle, de akár arcunkat is leradírozhatjuk vele, vagy fürdővizünkbe is szórhatjuk.
A ribizlimagokban jelen lévő olajos összetevők hatóanyagainak jelentős része a vizelettel választódik ki, ennek következtében nagy koncentrációban képesek felhalmozódni a húgyutakban. A ribizli biológiailag aktív vegyületei hatásosan kezelik még a makacs alsó húgyúti gyulladásokat is. Emellett az is kiderült, hogy egyes méhgyulladások estén is jótékony hatással bírnak.
Az eper, és a cseresznye és a ribizli hatóanyagait nem csak bogyóterméseik, hanem a leveleik, száraik is tartalmazzák, ezért felhasználásuk igen sokoldalú. Nyáron a friss, zsenge leveleikből zöld teát készíthetünk, de akár le is száríthatjuk és eltehetjük télire. A ribizli és cseresznye leveleiből készült teát gyomorhurut kezelésére alkalmazzák, de a cukorbetegség ellen ajánlott teakeverékekben is megtalálható.
Mivel a nyár folyamán dőzsölhetünk ezekben a gyümölcsökben, semmiképp se hagyjuk ki az azokból készült isteni recepteket sem, mint a cseresznyés túrótorta, az epres és cseresznyés csokifondü vagy a ribizlis sajttorta. De a ribizliszörp akár tökéletes szomjoltóként is elsőrangú.